Mielőtt bármit mondanék, szeretném leszögezni, hogy Hetényi Zoli szerintem az ország egyik legjobb dobosa.

Napok óta nem megy ki egy kép a fejemből, amin munkaruhában egy szalag mellett dolgoznak az emberek, minden reggel beugranak a mókuskerékbe és indítják a napot. Megy a termelés, a munkások élvezik az új helyzetet, lendületesen dolgoznak, nem nézik az órát, hogy mikor telik le a munkaidő. Mennek minden nap, újra beugranak a mókuskerékbe, felveszik a szokott munkaruhát és az új helyzet szép lassan megszokássá válik. A reggeli ugrás lépéssé szelídül, a lendület lassulni kezd, de a főnök int, "Ejj-ejj, Fiúk!", s mutat a falra kifüggesztett normára, ami bizony elvárja a régi lendületet. Sajnos így van sok emberrel: úgy tesz, mintha ott lenne a régi tűz. Ez jól is van így, senki nem fog rájönni a turpisságra....

...egészen addig, amíg egy friss hús nem kerül a csapatba!

Az új fiú nem tudja mi a módi, nem tűnik el a szalag mellett, új energiával áll az ismeretlen közegben, minden mozdulatán látszik a lendület. Csinálta már ezt, csak egy kisebb cégnél.

Hetényi Zoli betegsége miatt helyét - a Pataky művekből "kölcsön vett" - Németh Szabó Tamás Némci vette át az Edda művekben az év utolsó három koncertjére.

 Ha a koncert előtt valaki megkérdezi, mit szólok hozzá, biztosan kétkedve fogadom az ötletet, számomra SZENT volt ez a felállás. Eddig.

Némci kényelmesen leült Zoli helyére, és nem érdekelte hogy itt lehet, hogy van aki hátra szeretne dőlni, csinálni a napi melót. Nem volt hajlandó belesimulni a biztonságos helyzetbe, újra dübörögtek a dobok! Nem emlékszem, mikor hallottam utoljára Zolit így játszani. Nem emlékszem mikor hallottam Alapi Pistit, Gömét vagy Kicska Lacit így játszani. Némci felpörgette a mókuskereket és nekik szaladni kellett, ha nem akartak lemaradni!

Figyelték egymást a színpadon, élvezték a zenélést, és ettől mi is élveztük a koncertet. Azt hiszem, hogy ennek ilyen egyszerűnek kell lennie.

Ezt nem látjuk, csak most, amikor "újfiú" került a csapatba, aki ott volt, hallotta, látta, az érti ezt igazán.

A koncert után Némci egyik dobverője hozzám került: "Azt mondták, hogy ezt Neked akarom adni!" - mondta.

Azt nem tudom mennyire akarta nekem adni, de én elraktam, és mindig eszembe fog jutni róla ez a koncert, amelyiken Németh Szabó Tamás kitűnt Magyarország három legjobb rockzenésze közül.