Azt hiszem én mindig valahol ott veszítem el a nyugalmamat, amikor a különböző bejegyzések, cikkek alatt elolvasom a hozzászólásokat.

Azt olvashatjuk ma a Blikkben, hogy Attilának szívgyógyszert kell szednie, de szerencsére már sokkal jobban érzi magát.

Elolvastam a cikket, és egy mosollyal nyugtáztam, hogy "Szuper, Attisunk hamarosan visszatér!", de aztán meglátom, hogy már 42 komment van a poszt alatt, már nyúlok is az egér után, hogy rákattintsak, pedig érzem, hogy nem kéne - soha nem kéne - de mintha megtörténne magától... mert hát azért mindig van még egy utolsó remény, hogy az emberek egy hangyabokányit megváltoztak. De nem... mindig csalódnom kell.

Biztosan egészen egyedi emberke lehetek, de amikor valami olyat látok, ami számomra teljesen érdektelen, egyszerűen csak fogom, és tovább görgetem. Nekem azt tanították otthon, hogy más kárán bizony nem szórakozunk, maximum csak akkor, ha az illető is velünk nevet. 

Ahogy így tüzetesebben végigolvasom a kommenteket, 3 részre lehet osztani a hozzászólókat, úgyhogy nosza, tegyük is meg gyorsan:

1. UFO-tábor: Ebbe a kasztba sorolnám azokat, akik szerint Attist ismét az UFO-k vitték el, s ezt olyan erősen bizonygatják minden egyes bejegyzés alatt - tartalomtól függetlenül -, hogy szinte már látni is vélték azt a bizonyos repülő csészeljat. Néhányan azért már reménykednek abban, hogy Attila "más univerzumból érkezett barátai" majd hoznak neki gyógyszert - na Ők talán még menthetők, bár rezeg a léc, könnyen átbillenhetnek a sötét oldalra.

2. Én is szedek szívgyógyszert, 'oszt akkó mivan? -tábor: A második csoport az, aki nem érti, hogy ha Pataky Attila és a mélyen tisztelt, kedves kommentelő is szed szívgyógyszert, akkor miért előbbiből lesz hír, s az ő szívgyógyszerének adagolásából miért nem. Hát azért, csókolom, mert az talán kevesebb embert érdekel, a szomszéd Bözsi néni meg már úgyis tud róla. A "kit izgat, mással is sok sz*r történik, mégsem írják meg" kommentre pedig csak annyit, hogy de... megírják... de 'mindenki nyugodjon le a p****ba', kizárólag azért írják meg azt is, hogy ezt a kommentet egy Ctrl+C, Ctrl+V-vel be lehessen illeszteni majd oda is.

3. Mindenki aki késztetést érez a kommentelésre, s tán még a szíve is helyén van - tábor: Végül, de persze nem utolsó sorban van egy egészen apró csoport is (ami nem is olyan apró, de teljesen normális módon nem kívánnak mindenhol kommentelni, megjelenni, így kisebbnek tűnhet), akik tisztában vannak azzal, hogy mindenki 'emberből' van, tán még Attila is (bár ezzel az 1-es csoport biztosan vitába szállna), és senkinek nem jó, ha kórházi kezelésre szorul. Senkinek. 

Mindenki egészen nyugodtan sorolja magát a különböző csoportokba kedve szerint, reméljük az utolsó lesz a legnagyobb.

Mindenesetre ismét levontam a tanulságot a kommentekből: ha nekem rossz, akkor dögöljön meg a szomszéd lova is, ez itt a lényeg! Jah és persze, óva intenék mindenkit a kommentek olvasásától, mert a nyugalom megzavarására alkalmas mondatokat (nevezzük gondolatoknak) tartalmazhat.

...én meg itt a kis véleményem közlése közben, csak tovább dúdolom, hogy "amíg Ők szólnak, mi boldogok vagyunk..."

 Jah... és persze erre is van egy Edda szám:

"...a bolond tudom én vagyok jól tudom, igen, Ti vagytok a normálisak, oh jajj nekem. Ti vagytok a hatalmasak, jól tudom, igen, de amiről Ti álmodtok, az az én életem!" ;)